Chapter 8.

Reggel arra ébredtem fogy Niall a hasamra tette a macimat. Nagyon aranyos volt mert úgy mosolygott mint egy tejbe tök.
-Jó reggelt-mondta és a macit stabilra igazította
-Neked is-mondtam de még nem is láttam a mosoly attól függetlenül nem maradhatott el.
-Na ma mit akarsz csinálni?-kérdezte érdeklődve
-Hát én arra gondoltam volna hogy áthívom a barátnőimet egy csajos napra és téged meg "átzavarnálak" Louishoz. Nincs valami meccs a TV-ben?-mondtam lelkesen
-De úgy tudom hogy épp valami meccs megy a TV be úgy hogy hagylak hogy a barátnőiddel szétverjétek a házat.-mondta mosolyogva
-Akkor föl kéne keljek hogy fölhívjam őket hogy jöjjenek.-mondtam és már készültem is fölülni de Niall gyengéden visszanyomott.-Mi a baj? -kérdeztem aggódva.
-Semmi csak nem akartam hogy a maci leessen a hasadról és megüsse magát.-mondta mosolyogva
-Te egy nagy gyerek vagy.-mondtam, nyomtam egy csókot az ajkaira, arrébb raktam A macit majd fölálltam.
Fölöltöztem fölvettem a kedvenc ruhám majd hívtam Alycét és Dollyt. Szerencsére mindegyikük ráért így le tudtak jönni délután. Azt mondtam nekik hogy 2 nagy bejelentésem van számukra mire nagyon elkezdtek izgulni hogy mi az. Megpróbálták kiszedni belőlem de én fölkészültem erre ez esetre is így sikerült nem elmondanom. A titok megmarad délutánig. Már alig vártam hogy jöjjenek.
-Segítsek valamit?-ölelte át Niall a derekam hátulról és megcsókolta a nyakam.
-Hát lehet hogy el kéne mennem venni valami nasit nekünk délutánra.-mondtam segítségkérő tekintettel.
-Akkor már indulhatunk is-mondta (eddig észre sem vettem hogy fölöltözött. Egy krémszínű farmer volt rajta, egy piros póló és a fehér deszkás cipője)
Kiment előre és kihozta a kocsit a garázsból.Mire én kiértem már ott volt a ház előtt és csak engem várt. Beültem és elmentünk a bevásárló központba. Tudniillik hogy én imádok vásárolni így általában a bevásárlókocsival a parkolóban gokártozni szoktam és cikázok vele a sorok között (úgy nézek ki mint egy nagyra nőtt kisgyerek). De amikor a szokásos gokartozásomat akartam elvégezni a parkolóban szomorúan tapasztaltam hogy a hasam miatt már nem tudok fölállni a kocsi kerekeit tartó vasra így csak normálisan toltam a kocsit a bejáratig. Niall félúton utolért és föl is tűnt neki hogy szomorú vagyok. Természetesen látta hogy nem gokartoztam és kikövetkeztette hogy a hasam miatt nem. Ezért hogy bánatomat enyhítse megsimogatta a hasam és így szólt:
-Nyugi nemsokára már azon kapod magad hogy a lányunkal együtt fogsz együtt gokartozni. Meglátod sokkal nagyobb élmény lesz. És még az milyen nagy élmény lesz amikor már egyedül fogja csinálni és mi csak nézzük mosolyogva és boldogan emlékszünk vissza arra az időkre mikor még mi csináltuk ezt.-mondta boldogan
-Remélem így lesz. De egy kicsit előre szaladtál- mondtam és barátságosan vállba ütöttem.
Közben beértünk az épületbe. Miközben a polcok között haladtunk a szokásosnál lassabb és unalmasabb tempóban megállapítottam hogy eléggé csúszik a cipőm talpa így gondoltam kipróbálok valami újat. A kosárban már elég sok cucc volt mert a nasin kívül még egy csomó dolog eszünkbe jutott hogy venni kéne így elég nehéz volt a kosár. A sor egyik végén voltunk elkezdtem szaladni a másik fele felé Niall valami zacskós levesnek tanulmányozta a hátoldalát így nem látta mit csinálok. Egyszer csak abba hagytam a szaladást és csak csúsztam a padlón. Mivel a kosár nehéz volt elég sokáig elhúzott. Megállapítottam hogy ez minimum felér a gokartozással így amikor megálltam és megfordultam nagy mosoly terült el az arcomon. S hátam mögött Niall félig mosolygó félig meg fejcsóváló pillantással nézett rám de láttam hogy a mosolygó része nagyobb volt így nyugodtan mentem vissza hozzá. Amikor odaértem csak ennyit mondott: "Te nagy gyerek" de majdnem elnevette magát. Beletette a levest a kosárba és mentünk tovább. Menet közben megállapítottuk hogy mindent megvettünk így a pénztárak felé vettük az irányt. Amikor végeztünk kivittük a cuccokat a kocsihoz és bepakoltunk. A kocsit Niall vitte vissza azzal az ürüggyel hogy üljek le mert ma már eleget szaladgáltam így én beültem a kocsiba és megvártam őt. Hazafelé a rádió halkan szólt és egyszer csak meghallottam a kedvenc együttesem egyik számát. Abban a pillanatban mintha reflex mozdulat lett volna hangosra csavartam és teli torokból kezdtem el énekelni. Niall erre csak mosolygott de az se érdekelt volna ha elborzad így fojtattam az éneklést. Pont hazaértünk mikor vége lett a számnak. Kipakoltunk a kocsiból és bementünk. Gyorsan megebédeltünk. Spenót volt az ebéd meg sült virsli és én jó szokásomhoz híven villával ettem meg. Niall ezt is csak egy mosollyal tudta nyugtázni. Amikor befejeztük elpakoltunk Niall elmosogatott és amikor végzett vele ránéztem az órámra és boldogan állapítottam meg hogy fél óra múlva jönnek a barátaim ugyan is fél 2 volt (biztos a boltban húztam el az időt). Ez a fél óra nagyon gyorsan eltelt. Niallal a kanapén ültünk amikor a csöngő ismert hangja szó szerint fölugrasztott. Mentem kinyitni az ajtót. Amikor kinyitottam szó szerint a nyakamba ugrott Alyce mire egy hang szólalt meg mögöttem.
-Csak óvatosan.-mondta Niall mosolyogva mivel tudta hogy Alyce mindig így üdvözöl.
-De miért...?-Távolodott el tőlem Alyce és ekkor meglátta a hasam.-Úr isten gratulálok-ugrott ezúttal Niall nyakába mire a srác majd nem hanyatt esett.
-Szia!-Mondta Dolly szerényen és gyengéden megölelt.
-Neked is szia!-mondtam és én is átöleltem.-De miért nem szóltál nekünk?
-Mert azt akartam hogy amikor jöttök legyen meglepetés-mondtam
-aaaaaaaaa. És mi a másik meglepetés?
-Azt majd megtudjátok később.
Közben Alyce leszállt Niallról. Így odafordultam a szerelmemhez.
-Nem kezdődik még a meccs?-mondtam reménykedve
-De igen. Értem én a célzást-mondta mosolyogva fölvette a kabátját és kiment.
A barátnőim egyből a témára tértek.
-Na mi a másik meglepetés?!?!?!?!?-ordították egyszerre
-Azt majd később elmondom.-Mondtam mosolyogva-Na mivel kezdjük?-Mondtam lelkesen
-Mondjuk....
Mivel egyikőnknek sem jutott eszébe semmi fölmentünk a hálóba és az ágyon ülve beszélgettünk. Egyszer csak Alyce kiszúrta Niall macit.
-Júúúúj ez a maci mennyi könnyet látott tőled-Mondta és mosolyogva magához ölelte.
-Na de mi az a másik titok???????-Kérdezte Dolly már idegesen
-Hát...-mondtam titokzatosan majd előre nyújtottam a kezem.
-Csak nem?????
-Csak de.
-Íííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííí-Visított Alyce
-Gratulálok-mondta Dolly de a hangját nem hallottam Alyce visításától így kénytelen voltam szájról olvasni.
-És ki lesz a tanud???-érdeklődött Alyce
-Még nem tudom. Egyenlőre még nem tudok semmit.-mondtam szomorúan.
-Akkor majd mi mindent megszervezünk-Mondta Dolly
-Nagyon köszönöm csajok.-mondtam és egy nagy ölelés közepette nevettünk egy sort.
A nap további része beszélgetéssel, nasizással és mindenféle csajos dologgal telt. Este Mikor a lányok már indulni készültek Niall hazaért a "meccsről". Ez nem volt tőle egy jó gondolat mert amikor belépett az ajtón a csajok szó szerint lerohanták hogy hogy jutott eszébe hogy megkérje a kezem meg hogy hogy jutott eszébe az hogy így kérje meg meg még sok hasonló kérdéssel. Nekem kellett róla lehámoznom a csajokat mert annyira lesokkolódott szegény hogy még mozdulni sem tudott. Amikor végül elmentek Niallal fáradtan ültünk le a kanapéra. Rádőltem a vállára és valami bugyuta rajzfilmet néztünk. Boldogan és nyugodtan néztük mivel még nem tudtuk hogy holnap mi vár ránk.