Közérdekű!

Sziasztok!
Most nem egy új részf hozok hanem azt szeretném közölni veletek hogy mivel 8.-os vagyok ezért tanulás miatt nem igazán tudom hogy mikor fogom hozni a részeket. Előre is bocsánat ha sokáig tart és nem lehet elolvasni az elírásoktól de tabbletről elég nehéz blogolni. De addíg is legyetek rosszak "és sose hagyjon el benneteket a remény" (most a THG fanok nagyon büszkék lennének rám :3)

Puszil: Lua

Chapter 8.

Reggel arra ébredtem fogy Niall a hasamra tette a macimat. Nagyon aranyos volt mert úgy mosolygott mint egy tejbe tök.
-Jó reggelt-mondta és a macit stabilra igazította
-Neked is-mondtam de még nem is láttam a mosoly attól függetlenül nem maradhatott el.
-Na ma mit akarsz csinálni?-kérdezte érdeklődve
-Hát én arra gondoltam volna hogy áthívom a barátnőimet egy csajos napra és téged meg "átzavarnálak" Louishoz. Nincs valami meccs a TV-ben?-mondtam lelkesen
-De úgy tudom hogy épp valami meccs megy a TV be úgy hogy hagylak hogy a barátnőiddel szétverjétek a házat.-mondta mosolyogva
-Akkor föl kéne keljek hogy fölhívjam őket hogy jöjjenek.-mondtam és már készültem is fölülni de Niall gyengéden visszanyomott.-Mi a baj? -kérdeztem aggódva.
-Semmi csak nem akartam hogy a maci leessen a hasadról és megüsse magát.-mondta mosolyogva
-Te egy nagy gyerek vagy.-mondtam, nyomtam egy csókot az ajkaira, arrébb raktam A macit majd fölálltam.
Fölöltöztem fölvettem a kedvenc ruhám majd hívtam Alycét és Dollyt. Szerencsére mindegyikük ráért így le tudtak jönni délután. Azt mondtam nekik hogy 2 nagy bejelentésem van számukra mire nagyon elkezdtek izgulni hogy mi az. Megpróbálták kiszedni belőlem de én fölkészültem erre ez esetre is így sikerült nem elmondanom. A titok megmarad délutánig. Már alig vártam hogy jöjjenek.
-Segítsek valamit?-ölelte át Niall a derekam hátulról és megcsókolta a nyakam.
-Hát lehet hogy el kéne mennem venni valami nasit nekünk délutánra.-mondtam segítségkérő tekintettel.
-Akkor már indulhatunk is-mondta (eddig észre sem vettem hogy fölöltözött. Egy krémszínű farmer volt rajta, egy piros póló és a fehér deszkás cipője)
Kiment előre és kihozta a kocsit a garázsból.Mire én kiértem már ott volt a ház előtt és csak engem várt. Beültem és elmentünk a bevásárló központba. Tudniillik hogy én imádok vásárolni így általában a bevásárlókocsival a parkolóban gokártozni szoktam és cikázok vele a sorok között (úgy nézek ki mint egy nagyra nőtt kisgyerek). De amikor a szokásos gokartozásomat akartam elvégezni a parkolóban szomorúan tapasztaltam hogy a hasam miatt már nem tudok fölállni a kocsi kerekeit tartó vasra így csak normálisan toltam a kocsit a bejáratig. Niall félúton utolért és föl is tűnt neki hogy szomorú vagyok. Természetesen látta hogy nem gokartoztam és kikövetkeztette hogy a hasam miatt nem. Ezért hogy bánatomat enyhítse megsimogatta a hasam és így szólt:
-Nyugi nemsokára már azon kapod magad hogy a lányunkal együtt fogsz együtt gokartozni. Meglátod sokkal nagyobb élmény lesz. És még az milyen nagy élmény lesz amikor már egyedül fogja csinálni és mi csak nézzük mosolyogva és boldogan emlékszünk vissza arra az időkre mikor még mi csináltuk ezt.-mondta boldogan
-Remélem így lesz. De egy kicsit előre szaladtál- mondtam és barátságosan vállba ütöttem.
Közben beértünk az épületbe. Miközben a polcok között haladtunk a szokásosnál lassabb és unalmasabb tempóban megállapítottam hogy eléggé csúszik a cipőm talpa így gondoltam kipróbálok valami újat. A kosárban már elég sok cucc volt mert a nasin kívül még egy csomó dolog eszünkbe jutott hogy venni kéne így elég nehéz volt a kosár. A sor egyik végén voltunk elkezdtem szaladni a másik fele felé Niall valami zacskós levesnek tanulmányozta a hátoldalát így nem látta mit csinálok. Egyszer csak abba hagytam a szaladást és csak csúsztam a padlón. Mivel a kosár nehéz volt elég sokáig elhúzott. Megállapítottam hogy ez minimum felér a gokartozással így amikor megálltam és megfordultam nagy mosoly terült el az arcomon. S hátam mögött Niall félig mosolygó félig meg fejcsóváló pillantással nézett rám de láttam hogy a mosolygó része nagyobb volt így nyugodtan mentem vissza hozzá. Amikor odaértem csak ennyit mondott: "Te nagy gyerek" de majdnem elnevette magát. Beletette a levest a kosárba és mentünk tovább. Menet közben megállapítottuk hogy mindent megvettünk így a pénztárak felé vettük az irányt. Amikor végeztünk kivittük a cuccokat a kocsihoz és bepakoltunk. A kocsit Niall vitte vissza azzal az ürüggyel hogy üljek le mert ma már eleget szaladgáltam így én beültem a kocsiba és megvártam őt. Hazafelé a rádió halkan szólt és egyszer csak meghallottam a kedvenc együttesem egyik számát. Abban a pillanatban mintha reflex mozdulat lett volna hangosra csavartam és teli torokból kezdtem el énekelni. Niall erre csak mosolygott de az se érdekelt volna ha elborzad így fojtattam az éneklést. Pont hazaértünk mikor vége lett a számnak. Kipakoltunk a kocsiból és bementünk. Gyorsan megebédeltünk. Spenót volt az ebéd meg sült virsli és én jó szokásomhoz híven villával ettem meg. Niall ezt is csak egy mosollyal tudta nyugtázni. Amikor befejeztük elpakoltunk Niall elmosogatott és amikor végzett vele ránéztem az órámra és boldogan állapítottam meg hogy fél óra múlva jönnek a barátaim ugyan is fél 2 volt (biztos a boltban húztam el az időt). Ez a fél óra nagyon gyorsan eltelt. Niallal a kanapén ültünk amikor a csöngő ismert hangja szó szerint fölugrasztott. Mentem kinyitni az ajtót. Amikor kinyitottam szó szerint a nyakamba ugrott Alyce mire egy hang szólalt meg mögöttem.
-Csak óvatosan.-mondta Niall mosolyogva mivel tudta hogy Alyce mindig így üdvözöl.
-De miért...?-Távolodott el tőlem Alyce és ekkor meglátta a hasam.-Úr isten gratulálok-ugrott ezúttal Niall nyakába mire a srác majd nem hanyatt esett.
-Szia!-Mondta Dolly szerényen és gyengéden megölelt.
-Neked is szia!-mondtam és én is átöleltem.-De miért nem szóltál nekünk?
-Mert azt akartam hogy amikor jöttök legyen meglepetés-mondtam
-aaaaaaaaa. És mi a másik meglepetés?
-Azt majd megtudjátok később.
Közben Alyce leszállt Niallról. Így odafordultam a szerelmemhez.
-Nem kezdődik még a meccs?-mondtam reménykedve
-De igen. Értem én a célzást-mondta mosolyogva fölvette a kabátját és kiment.
A barátnőim egyből a témára tértek.
-Na mi a másik meglepetés?!?!?!?!?-ordították egyszerre
-Azt majd később elmondom.-Mondtam mosolyogva-Na mivel kezdjük?-Mondtam lelkesen
-Mondjuk....
Mivel egyikőnknek sem jutott eszébe semmi fölmentünk a hálóba és az ágyon ülve beszélgettünk. Egyszer csak Alyce kiszúrta Niall macit.
-Júúúúj ez a maci mennyi könnyet látott tőled-Mondta és mosolyogva magához ölelte.
-Na de mi az a másik titok???????-Kérdezte Dolly már idegesen
-Hát...-mondtam titokzatosan majd előre nyújtottam a kezem.
-Csak nem?????
-Csak de.
-Íííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííí-Visított Alyce
-Gratulálok-mondta Dolly de a hangját nem hallottam Alyce visításától így kénytelen voltam szájról olvasni.
-És ki lesz a tanud???-érdeklődött Alyce
-Még nem tudom. Egyenlőre még nem tudok semmit.-mondtam szomorúan.
-Akkor majd mi mindent megszervezünk-Mondta Dolly
-Nagyon köszönöm csajok.-mondtam és egy nagy ölelés közepette nevettünk egy sort.
A nap további része beszélgetéssel, nasizással és mindenféle csajos dologgal telt. Este Mikor a lányok már indulni készültek Niall hazaért a "meccsről". Ez nem volt tőle egy jó gondolat mert amikor belépett az ajtón a csajok szó szerint lerohanták hogy hogy jutott eszébe hogy megkérje a kezem meg hogy hogy jutott eszébe az hogy így kérje meg meg még sok hasonló kérdéssel. Nekem kellett róla lehámoznom a csajokat mert annyira lesokkolódott szegény hogy még mozdulni sem tudott. Amikor végül elmentek Niallal fáradtan ültünk le a kanapéra. Rádőltem a vállára és valami bugyuta rajzfilmet néztünk. Boldogan és nyugodtan néztük mivel még nem tudtuk hogy holnap mi vár ránk.

Chapter 7.

Lucy szemszöge:

Niall annyira megörült a hírnek hogy a derekamnál fogva fölemelt és megpörgetett a levegőben. De az öröme nem vetekedhetett az enyémmel. 

-Elújságoljuk Louisnak?-kérdezte még mindig mosolyogva

-Tőlem-mondtam

Beültünk a kocsiba és elmentünk a kórházba. Ott bementünk és nagy boldogan mondtuk Louisnak hogy gyerekünk lesz. Nagyon örült ő is. Nagy meglepetésemre Niall megkérdezte hogy lesz e majd a keresztapja. Ő természetesen igent mondott. Elmentünk hagytuk Louist pihenni.Hazamentünk és leültünk a kanapéra egy kicsit beszélgetni. Majd megvacsoráztunk és lefeküdtünk aludni. 

***

Teltek a hónapok és a hasam már szépen kigömbölyödött. Niall eddig a lehető legjobb apuka volt. Mindenben segített és nagyon aranyos volt. Volt amikor beszélt a hasamhoz és volt amikor puszilgatta, de az van a legtöbbet hogy simogatja. Ma lesz az a nap a mikor ultrahangon megmondják hogy fiunk  lesz e vagy lányunk. Már nagyon izgulok. 11-re voltunk bejelentve az orvoshoz. Rápillantottam az órámra és ijedten vettem észre hogy már fél 11 van úgy hogy szóltam Niallnak hogy indulni kéne mire bólintott és hozta a kabátom majd rám adta.Ő is fölvette a sajátját és kimentünk a kocsihoz. Beültünk és már mentünk is. Csöndben ültünk az autóban egész úton, mindegyikőnk nagyon izgult.

Niall szemszöge:
Úr isten nagyon ideges vagyok. Nagyon reménykedem benne hogy lányunk lesz de annak is nagyon örülök ha fiunk. Remélem Lucy nem lesz túl ideges ha nem az lesz amit akart.

Lucy szemszöge:
Végre odaértünk. Niall leparkolt a kocsival a kórház parkolójába majd kiszálltunk és bementünk.A váróban sokan ültek és mi is leültünk. Vagyis csak én mert Niall elment sorszámot húzni. Addig én gyorsan végig néztem a várakozókon. Sokan voltak. A többség a párjával jött de volt olyan is aki egyedül. A korát soknak nem tudtam megállapítani de azt a következtetést vontam le hogy kb. én vagyok a legfiatalabb. Ekkor visszaárt a szerelmem és vigyorogva a kezembe adta a sorszámot. Nem értettem hogy ehhez miért kell annyira mosolyogni de amikor ránéztem a kis papírra rájöttem. A papíron a 69-es szám állt. Erre nem tudtam nem elmosolyodni. Szépen lassan ment előttünk a sor. Amikor ideértünk a 43. számnál tartottak így egy csöppet sokat kellett várni de nem volt baj. Amíg nem kerültünk sorra elütöttük az időt. Niall egy kis füzetet húzott elő a táskájából és két tollat. Az egyiket nekem adta a másikat pedig a bal kezével megfogta és írni kezdett a papírra. Először nem értettem hogy mit csinál de amikor befejezte az írást és nekemadta a kis füzetet megértettem. Ez állt rajta:
-Akarsz levelezni velem? Mint régen a suliban?
Erre önkéntelenül is elmosolyodtam. Hogy jutott eszébe hogy mi most a kórház folyosóján a gyerekünkel a hasammal levelezni fogok vele mint gimiben de annyira nem tűnt rossz ötletnek így visszaírtam neki.
-Persze ha már ilyen szépen megkérdezted. :)
-Oké akkor mondjuk beszéljünk arról amiről a gimiben.
-Arról amiről a gimiben? Miről beszéltünk a gimiben?
-Hát mondjuk arról hogy mit ettél ma reggelire, hogy milyen zenéket hallgatsz...stb.
-Akkor mondom. Ma reggelire vajas pirítóst ettem és ittam hozzá kávét. Te?
-Hó te biztos kíváncsi vagy arra hogy én mit ettem reggelire?
-Persze. Miért ne lennék az?
-Mert az eltart egy jó darabig. :P :D
-Jaaaaaa... Nem baj azért mond el.
-Rendben. Noss akkor ettem egy kis rántottát kenyérrel természetesen, aztán egy kis szalámis kenyeret, meg ittam egy ki kávét. Aztán amikor lejöttél te is reggel akkor még veled ettem egy ki...
Ezt már nem tudta befejezni mert ekkor egy fiatal nő ordította hogy "69" és mi egyből tudtuk hogy mi következünk. Fölpattantunk a székről és az ajtó felé vettük az irányt. Niall közben a füzetet és a tollakat visszarakta a táskába. Bementünk az ajtón és kegy kedves doktornő köszöntött minket.
-Jó napot!-mondta folyton mosolyogva gondolom azért hogy a félelmemet/izgulásomat enyhítse
-Jó napot!- köszöntünk vissza egyszerre Niall-al. Erre a doktornő kuncogott egy kicsit majd megszólalt.
-Feküdjön föl az asztalra és húzza fel a pólóját.
lefeküdtem fölhúztam a pólómat közben Niall az ágy másik oldalán lévő székre leült és megfogta a kezem. A doktornő az ágy Niallal szemben lévő részénél lévő asztalnál ült egy széken. Előtte egy gép és egy monitor volt. Az ő asztala mellett helyezkedett el az aszisztense asztala. Sok papír volt rajta és egy monitor. A doktornő közben egy kis valamire nyomott egy kis átlátszó trutyit amitől valószínűleg jobban csúszott. Ezt az egész trutyis, csúszós valamit a hasamra tette és elkezdte mozgatni. Valamit nagyon erősen nézett a képernyőn majd egyszer csak megállt és ránk nézett. Niall esküszöm idegesebb volt nálam. éreztem ahogy izzadt a tenyere és remegett a keze. Ránéztem és eltátogtam neki egy "nyugi"-t. Rám nézett majd bólintott. Közben a doktornő felénk fordította a monitort és mosolygott. A képen az ultrahang kép volt. Ott láttok a kisbabánk. Nagyon aranyos volt már így. Már csak egy nagyon nagy kérdés volt. FIÚ VAGY LÁNY? Amikor kinéztük magunkat kérdőn néztünk a doktornőre aki megértette hogy mit akarunk.
-Nagyon gratulálok! Kislányuk lesz!!!
Nagyon örültünk mind a ketten. el sem hiszem hogy kislány. Láttam Niallon hogy egy nagy kő esett le a szívéről. Ő is lányt akart. Amikor ki örömködtük magunkat szóltunk az orvosnak hogy ha nincs más akkor mennénk. Mondta hogy rendben, adott egy csomag papírtörlőt amivel letörölhettem a trutyit a hasamról. Amikor ezt megtettem fölültem és lehúztam a pólómat majd fölálltam. Niall már az aszisztens mellett állta és diktálta be a szükséges adatokat. Odaálltam mellé és megfogtam a kezét mire rám nézett és elmosolyodott. (nem mintha eddig nem mosolygott volna). Amikor végeztünk elköszöntünk és kézen fogva sétáltunk ki a kórházból. Beültünk a kocsiba és elindultunk haza. A kocsiban ránéztem és egy vicc keretében megszólaltam.
-Na mit is ettél reggelire?-mondtam  nevetve
-Azt már soha sem fogod megtudni.-mondta szintén nevetve
Mivel nem laktunk távol a kórháztól gyorsan hazaértünk. Leparkolt a kocsival és elindultunk a bejárat elé. Félúton fölkapott és menyasszony pózban vitt egészen a nappaliig. A bejárati ajtót közös erővel tudtuk csak kinyitni. Én kinyitottam a kulccsal ő pedig belökte. A nappaliban letett a kanapéra és elég furcsa módon elém térdelt. Pontosabban fél térdelt valamit gondoltam de abban nem hittem...vagy még is...? Ekkor előhúzott a zsebéből egy kis virágot aminek a végére oda volt kötve egy kis levél és egy kis valami. Odaadta mire én megnéztem. A levélben ez állt: Leszel a feleségem? Ekkor tűnt föl hogy az a valami egy gyűrű volt. Annyira boldog voltam hogy nem hittem el. Niall odanyúl a virághoz és levette róla a gyűrűt.
-Hmmm leszel?-kérdezte egy kicsit félénken. Erre én szó szerint a nyakába ugrottam és már-már sírva mondtam hogy "IGEN". (már amennyire egy térdelő ember nyakába lehet ugrani) Ekkor fölállt a nyakában velem és megölelt. A lábam épp hogy lábujjhegyen leért de az épp elég volt ahhoz hogy ne essek össze. Niall hátranyúlt a nyakához és az ujjamra húzta a gyűrűt. Ezután átölelte a derekam és megpörgetett majd hirtelen letett a földre.
-Mi a baj? -kérdeztem félve
-Nem szabad megszorítani a hasad.-mondta suttogva miközben gyengéden megsimogatta a pocakomat. Erre elmosolyodtam.
-Nyugi biztos megbocsájtja hogy egy kicsit megszorongattad. Végül is most lettem a jegyesed.
-Igen. Biztos.-mondta és megfogta a kezem.-Szerintem menj el fürdeni és aludni én amíg te fürdesz megvacsorázom és utána elmegyek zuhanyozni.
-Rendben-bólintottam és elindultam fölfelé a lépcsőn majd a fürdő felé vettem az irányt. Niall eközben elindult a konyha irányába. Gyorsan lezuhanyoztam, fölvettem a pizsamám és elindultam kifelé. Amint kiléptem Niall jött föl a lépcsőn. Én elmentem a szobánk irányába ő pedig bement a fürdőbe. Gyorsan végzett a vacsorázással gondoltam majd bementem a hálóba. Elhajtottam a szépen elegyengetett takarót és befeküdtem alá. Gyorsan magamhoz öleltem a macimat és hátat fordítottam az ajtónak így szembekerültem Niall részével. Egyszer csak hallottam hogy nyílik az ajtó majd becsukódik. Léptek hangja majd egy halk kuncogás és egy mondat. Lecserélsz a macira? Ettől a mondattól nem tudtam nem nevetni így elvesztettem az alvó ember álcámat. Mire fölnéztem Niall már mellettem feküdt az oldalán szemben velem.
-Dehogy is cseréllek-túrtam szőke tincseibe-csak amíg nélkülöznöm kell téged addig vele pótollak. De nem az igazai. Ja és csak hogy tudd őt is Niallnak hívják.-mutattam a macira.
-Ja így már mindjárt más. De most már itt vagyok és nem kell hogy nélkülözzél. Addig is a következő szolgálatáig ideültetem a név rokonomat.-mondta mosolyogva majd megfogta a macit és odaültette a párnáink találkozásához majd szorosan átölelt. Nagyon jól esett. Így aludtunk el és a maci végig figyelte az álmunkat. Niallnak csak egyet nem mondtam el hogy a macit már gimnázium óta így hívják mióta először megláttam a folyosón.

Dij

Köszönöm a díjat Sarah Daylor -nak!

Szabályok:

- Írd ki kitől van!

- Írj magadról 11 dolgot!

- Válaszolj 11 kérdésre!

- Küldd tovább 11 embernek!

A 11 dolog rólam:
1. Színváltós hajam van (elől szőke alul vörös egyébként meg barna)
2. A zene a mindenem. Imádok zenét hallgatni. Ha egy nap nem hallgatok zenét akkor este már hiányérzetem van.
3. Nép táncolok (elvileg elég ügyesen gyakorlatilag nem tudom)
4. Szeretnék megtanulni gitározni és dobolni.
5. Elvileg jó a hangom.
6. Nagyon szeretek énekelni.
7. Voltam énekversenyen.
8. 8.-os vagyok (ha már ez a 8. pont XD)

9. A kedvenc tantárgyam a Kémia de a matekot is nagyon szeretem.
10. Nagyon utálok olvasni.
11.  Nagyon szeretek képeket szerkeszteni és azt mondják hogy amiket csinálok azok szépek.

Sári kérdései:

1. Mióta blogolsz?

2. Van mottód? Ha igen mi?

3. Milyen zenéket szeretsz hallgatni?

4.Mi a kedvenc könyved?

5. Mozi vagy színház?

6. Mennyire követed a divatot?

7. Mi volt a kedvenc kis kori meséd?

8. Miért kezdtél el blogolni?

9. Honnan merítesz ihletet?

10. Mit néztél meg legutóbb moziban?

11. Mi a kedvenc tantárgyad?

A válaszok rá:

1. Júniusban kezdtem a blogolást.
2. Nem hiszem hogy lenne. Legalábbis én nem tudok róla. :D
3. Természetesen One Direction-t és mellette még Little Mix-et.
4. Maros Edit: Hüvösvölgyi Suli (nem nem SzJG utánzat mint ahogy azt sokan állítják, ha jól tudom előbb is készült az SzJG-nél)
5. Mozi.
6. Nem nagyon de azért próbálkozom.
7. Kis vakond
8. Mert már az ihlettől nem tudtam aludni.

9. Csak úgy jön. De ha valami folytán még sem lenne akkor 1D-t hallgatok.
10. Na ez egy nagyon jó kérdés! Nem tudom. Asszem a Rió 2.-t

11. A KÉMIA :$$$$$

Kérdéseim:

1. Melyik a kedvenc pólód? (mi van rajta, milyen színű ha tudsz küldj róla képet)

2. Mi a kedvenc együttesed?
3. Mi a kedvenc zeneszámod?

4. Mi a hobbid?

5. Mi a kedvenc filmed/rajzfilmed?
6. EGY NAGYON FONTOS KÉRDÉS: Szereted a(z) One Directiont?
7. Messze laksz a sulitól?
8. Mi a kedvenc tantárgyad?
9. Van visszatérő hülyeséged?
10. Van kedvenc képed magadról?
11. Hogy jött a blogodnak az ötlete?


Akiknek küldeném ezt a díjat:Horan Gergő
Eleanor Calder