Chapter 1.

Szokásos reggel volt mikor fölébredtem.A nap aranysárgán sütött be az ablakon. Csak egy fura volt az egészben: nem hallottam Niall egyenletes szuszogását a fülem mellett. Oldalra fordítottam a fejem és az ágy üres volt.
-Hova tűnhetett- gondoltam majd felkeltem hogy lemenjek a földszintre körülnézni. Ott sem volt.
-Furcsa nem szokott ilyenkor már elmenni- s ekkor megláttam a macimat a kanapén a kezében egy cetlivel. A papírt Niall írta és ez állt benne:
- Jó reggelt hercegnőm!
Jól aludtál? Gondolom már kerestél mert én ilyen korán nem szoktam elmenni itthonról és igazad is van nem szoktam. Csak azért kellett elmennem ilyenkor mert volt egy kis elintéznivalóm. Arra szeretnélek megkérni hogy gyere szépen felöltözve a főtérre 11-re. Ott foglak várni.

                                                Niall 


Elég furcsa egy levél volt de aranyos is egyben. Rápillantottam az órára hogy még is mennyi az idő. 10 óra volt és én elborzadtam. - Hogy fogok elkészülni 11-re - mondtam majd visszatettem a macit a kanapéra a papírcetlit a köntösöm zsebébe gyűrtem aztán pucoltam készülődni.

***

- Huuu végeztem és még csak három negyed van...Na mindegy elindulok.
Mire odaértem 11 óra lett. Niall már ott várt ahogy megígérte de nem volt egyedül. Ott volt vele Louis is.
- Sziasztok- köszöntem majd egy cuppanós puszit nyomtam Niall arcára.
-Na mi van csak puszit érdemlek?-mondta nevetve miközben játszotta a sértődöttet.
-Nem- s ezzel kapott tőlem egy rövid de érzelmes csókot.
-Na ez mindjárt más - mondta
-Nagyon csinosak vagytok- mondtam s ezzel megöleltem Louist
-Ó kössz - mondták egyszerre s erre mind hárman nevetni kezdtünk
-Noss akkor miért is kellett 11-re kijönnöm a térre szépen fölöltözve és ti ketten miért jöttetek ugyan úgy kiöltözve?
-Hát drágám azt kell mondjam hogy remélem hogy holnap reggelig nem terveztél semmiféle programot mert bulizni megyünk egy menő szórakozóhelyre
-Ííííííííííííííííííííííííííííííííííííííí- visítottam
Szerintem szegény fiúknak romlott a hallásuk...
-Bocsi- mondtam sajnálkozóan s erre mind a hárman ismét elkezdtünk nevetni
-Szerintem indulni kéne mert elkésünk- mondta Louis
-Indulni????? Miért kell indulni hát nem csak simán hárman megyünk???- kérdeztem
-Hát ezt elfelejtettem említeni?-mondta Niall
-Igen- mondtam kicsi haraggal a hangomban
-Na de menjünk már mert elkésünk- mondta Louis türelmetlenül
Niall megfogta a csuklóm és elkezdett a tér másik fele felé rángatni. Egyszer csak egy limuzint pillantottam meg ami az úton parkolt. Kinyílt az ajtaja és a barátnőim integettek ki a kocsiból. Ők is szépen ki voltak öltözve sőt a legnagyobb meglepetésemre még egy egy pasit is hoztak magukkal. Végre beültünk  a kocsiba természetesen mindenki a pasija illetve csaja mellé ült. Sajnáltam szgény Louist mert neki nem volt ki mellé ülni. Nagyban mentünk a kocsival amikor Niall megszólalt
-Megérkeztünk
Erre mindenki az ablakra tapadt. Tényleg megérkeztünk...de hova is? Jobban körülnéztem és rájöttem hogy a környék legjobb szórakozóhelyére jöttünk. Amikor megállt az autó mind kiszálltunk. Mi mentünk előre Niallal. Szorosan fogtam a kezét nem akartam elszakadni tőle a nagy tömegben. A többiek szorosan mögöttünk jöttek. Amikor beértünk kerestünk egy szabad helyet az ablaknál.
-Júj ezt a számot szeretem- mondta Niall majd megfogta a kezem és a táncparkettre húzott. Egy lassú szám volt úgy hogy elkezdtünk a zenére lassan ringatózni. Majd érzelmesen megcsókolt s ettől teljesen elkábultam és valamitől összeestem.

***

Mikor fölébredtem már otthon voltunk és Niall épp egy csókot nyomott az ajkaimra.